Aki keres Talál !! :D

Sziasztok! Ezt az oldalt nemm tudom mért hoztam létre de szerintem jó :D xD Ha keresel valamit remélem itt megtalálod :D

A Démon vadász

   Volt egy lány,egy kislány 12 éves volt és nagyon vonzódott a varázslat és a démonidézéshez.Ez a lány normális szegény családból való volt.Egyik nap az iskolájukba jött egy helyes fiú,minden lány beleesett   még ez a félelmetes lány is.Amúgy ez a lány nagyon csinos volt szép alakja klassz cucai és csodaszép ilyesztő arca.Egyik nap odament a helyes srác a lányhoz.

 
-Szia Milly.Tudod te vagy a legokosabb lány  és elég rosszul állok matekból nem tudnál nekem segíteni?-monja a fiu.
 
Milly csak ránnéz unott arcal és igy szól:
 
-Nem félsz tőlem?
 
-Nem
 
-Akkor rendben.
 
Ezalatt teltek multak az idők,Dín minden nap átjárt tanulni a lányhoz Milly egyre jobban a bizalmába fogadta a fiut mig a fiu bevalta a lánynak hogy szereti.Ezután elkezdtek járni.Egy honap mulva.
 
-Dín szeretsz?-kérdezi a lány.
 
-Igen Milly.Szeretlek.
 
-Akkor ha most elmennék akkor is szeretnél? Várnál rám?
 
-Igen örökké. Miért?
 
-Tudod holnap elköltözünk egy másik országba...
 
-Micsoda?Miért?(még egy kicsit uncsi de eztán lesz jó)És hova?
 
-Háááááááát...ö Németországba mert apu ott talált egy jólfizető állást és mind odaköltözünk.
 
-DE MILLY,NE HAGYJ IT!
 
-Szeretlek és két év mulva viszjövök.Vársz rám?
 
-Igen,várok.Te vagy az akit örökön öröké szeretni fogok.
 
-Köszönöm viszajövök.
 
Igazából nem utazott el Milly apja mert az ő apja csak egy báb aki meghalt egy démon elleni csatában és Milly igy tartja fenn a családi hátteret és Milly el utazott a démonvilágba 2 évig ,hogy levadássza azt a démont.
 
2 év mulva...
 
Milly végre hazajött pont akkora amikorra igérte már sokat nött és gyönyörű lány lett belőle ,egy igazi fekete szépség.Emellet Milly profi démon vadásszá vált.Ép tanitás volt kicsöngettek szünet Millynek már nagyon vert a szíve hogy ujra látja Edet.És ekkor megpillantja Edet és lehervad a mosolya.Ed egy másik lánnyal csókolózik nyelve benne a másik lány szájában keze pedig a melleit fogdossa és miközben vadul csókolóztak Millyben eltört a ,,fogaskerék" épp elsétált mellete egy fiú hirtelen megfogta a fejét és egy szorítással szétnyomta a fiu felyét,agy cafatokban lógott majd térdre rogyott és összeesett.Kitört a pánik.Egy lánny keservesen felsikoltott,de Millynek már elszált az emberi gondolat a fejéból.Kezét kinyujtotta és elkezdett egy ős igét kántálni,egy pillanat és egy embernagyságú juk keletkezett a falon belőle undorítobbnál undorítobb démonok kezdtek jönnni ki belől rengeteg démon a folyósó sőt az egész iskola átváltozott .Az ablakok eltüntek ,a falhejjett undorító husszerű véres mozgó fal lett belőle itt itt kilógott egy csontváz kezek,belek,szemek,szívek,májak,agyak és méhek bennűk apró babákkal.Az emberek ordítoztak,hánytak alig birtak nem beleragadni a földön lévő húsos masszába.Mindenki ordított és egszerre a fal kezdte beszívni mindenkit mint amikor valaki a tésztát szívja be.egyedül Milly Ed meg a barátnője nem mozdult,a lány sikított.
 
-Din! Miezz! Úr isten! Áááááááááááá! -Vércogott.
 
-Hogy hívnak?-lépett előre Milly.Ed hanyatt esett és csupa vér lett a faltól.
 
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.-sikoltozott tovább a lány.
 
-HOGY HÍVNAK?!!!!!!
 
-Rebeka!ahahah.-bömbölt.
 
Ekkor Milly odalépett a lányhoz megfogta az arcát és a hüvejujját szépen benyomta a lány szemébe,oldalról.A lány üvöltött.Ekoor két ujjal megrakadta és lecsapta a földre a vérben ázó szemet.A véres husból kiemelkedett egy fekete gennyes arcu démon sárga szemekkel és hatalmas vigyorral kezdte el zabálni a szemet.Már épp a Edre támadt amikor a Milly igy szólt.
 
-Hagyd békén!Ő az enyém.-a démon reszketve szaladt el és rávetette magát egy szenvedőt lányra,az arcát rosdás fogaival kezdte el tépni.
 
Ezalatt Ed el akart szaladni,de a véres húsból egy kéz emelkedett ki megfogta és erővel a fejét Millyre fordított.
 
-Nézd ahogy megölöm ezt a lány és véréből iszom!
 
-Neeeeeee!-sikoltja  lány.
 
Azzal elvágja a torkát.Fröcsög a vér.Milly hátrahajtja a levágott fejet és kitöri a nyakánt és zabálja húst.Aztán eldobja a tetemet és elkezd sírni.
 
Mért nem vártál rám?AZT MONDTAD SZERETSZ!-ordítja erre az egyik méhben lévő gyerek elkezd bögni majd a többi is.
 
-Hagyj! Ne bánts! -bömböl Din.
 
-Figyelj! Ezek az emberek mind miattad szenvednek.Nézz körül. Ezeket a démonokat én ejtettem fogságba 2 év alatt nem akartam ,de muszáj volt. Megdolgozta azért ,hogy majd visszatérhessek hozád,elsem képzeltem hogy ezeket valaha is kiengedem,de most miattad kifogom. Megölök mindenki at akit szeretsz.Bizony itt az apád anyád hugod nagymamád és nagypapád. Megölöm a barátaid,megölöm a tanáraid és a barátnődet is. Miatad kiengedem ezeket a lényeket azért mert hazudtál! Ezek a démonok segítenek nekem mert kérhetem a segítségüket egyszer addig engedelmeskednek nekem míg elvégzem a dolgom. És ez lesz az én utolsó vacsorá mielőtt szétszagattnak engem!-körbenéz és látja ahogy a démonok vicsorítanak rá a húsfalban két hatalmas szem ránéz és mindenki várja hogy megöljék fönöküket.
 
Milly erre oda megy a fiúhoz és kezét a fiú arcára teszi mond valamit erre Dint hatalmas fájdalom önti el. Minden csontja kezd eltörni szemét mintha valami erősen ki a akarná lükni. PLaccs az egyik szemgolyója kidurran placcs a másik is minden csontja ripityára törki ekkor elengedi a kéz és az élettelen test mint valami ruha összeomlik. Milly hátranéz határozott tekintetel és ezt mondja:
 
-Sajnálom.Pedig meijen szép szerelem lett volna!
 
A démonok nem bínak nem üvölteni ordítva rohannak a lányra melyet a démonvilágba csak Szomorú Szerelmesnek hívak...
 
 
 
 
 
 

 A MUMUS

 
Volt egy férfi. Egyszer találkozott egy gyönyörű nővel. Összeházasodtak, és született egy gyerekük. 2 éves volt. Egyik éjjel a gyerek ordibálni  kezdett: A MUMUS, A MUMUS, A MUMUS! A fickó másnap is hallotta a kiabálást. Gyorsan átrohant a másik szobába és látta, hogy becsukódik a szekrényajtó. Harmadik éjjel is kiabált a gyerek: A MUMUS, A MUMUS, AMUMUS! A fickó teljes erejéből futott át a szobába és látta, hogy a gyerek ketté van tépve. Eltelik pár év születik még egy gyerekük. Ez is 2 éves volt amikor ordibálni kezdett éjjel: A MUMUS, A MUMUS, A MUMUS! Mikor az apa átrohant látta, hogy a gyerek feje le van tépve és egy szögre van felakasztva a falon. Elköltöztek az ország másik felébe. Mindenből újat vettek és csak egy szekrényük volt. Született még egy gyerekük. Ez már megélte a 3 éves kort. Egyik nap az anya elutazott üzleti ügyben. Az apa éjjel kiabálásra ébredt: A MUMUS, A MUMUS, A MUMUS! Az ember már tudta, hogy nem él a gyereke. Kirohant az ajtón, el a rendőrségre. A portásnak elmesélte az esetet. Az hülyének nézte és elküldte a rendőrség PSZICHIÁTRIÁ-jára. Mikor a forma belépett az ajtón egy 3 méteres lucskos szörnyet látott ahogy éppen kibelez egy zsarut. A MUMUS hátranézett, és meglátta. Megfordult a zsaru fejét a kezében tartva, és így szólt:
 
-         SZÉP TÖRTÉNET VOLT.
 
 
 
 
 
A VÖRÖS RÓZSA
 
Egyszer egy kislány talált a bokorban egy vörösrózsát. Hazavitte. Kirakta egy szép vázába, az ablak elé. Eljött az este....a család lefeküdt. Éjszaka zajt hallott az ablakból, de nem törödött vele. A kislány reggel az anyukáját holtan találta. A fején egy hatalmas lyuk tátongott és a nyakán két vörös folt volt. A kislány és az apukája rettentöen szomorú volt, de el sem tudták képzelni, mi történhetett az asszonnyal. Aznap éjszaka a kislány megint motoszkálást hall. A kilány nagyon megijed bemegy az apukájához, de már késö...... az apukája holtan feküdt.A belei kint lógtak, a nyakán pedig szintén két vörös folt volt. A lány nem szólt a történtekröl senkinek. Aznap éjszaka egyedül aludt a házban. Megint motoszkálást hall....felkel odamegy az ablakhoz. Megjelenik egy vámpír. Szájából folyt a vér, halálfehér ábrázata volt, a szemei bevoltak süllyedve,s vérvörösen világítottak az éjszaka sötétjében. A lány megkérdezi:
 
- te ölted meg a szüleimet?
 
-IGEN ÉN VOLTAM!!!
 
 
 

A Szekrény

Régen volt egy házaspár. A nőt Lüszinek hívták terhes volt és a férfit Dévidnek hívták.Meg láttak egy gyönyörű szekrényt. Maga a szekrény arany színű, és rubintal volt kikövezve.A tetején egy vörös színű nap volt ami folytvást vigyorgott. Szinte megbabonázta őket.

-Meg kell venünk! -szólt Lüszi.

-Egyet értünk-mondta Dévid és már haza is vitték.

Az éjszakájuk hátborzongató volt. Rém álmok sorozata súlytott le rájuk. Lüszi nagyon elevenet álmodott: felült az ágyra és a nap egyenesen a szívébe fúródott. Erre fel ijjedt Lüszi, és látja, hogy elfolyt a magzat víz. Felkölti Dévidet és szól neki. Azt a napot Dévid nagyon megbánta,mert a kisbaba halottan született. Ezért március 15-én feketébe borították a házat. Ez a március 15-e még szörnyűbb volt. Amikor Dévid kinyitotta az ajtót látja, hogy a kisbabájuk vörös szemmel ott fekszik. Azonnal hívta a rendőrséget. Ennek a vége az lett hogy a férfit idegösszeomlás miatt bezárták. Lüszi pedig életét vesztette. Hulláját soha nem találták meg. De az aranyló szekrény...... Még mindig ..... Ott áll!

 

 

 A Kutya

 

Egy kislànyt otthonhagynak egy estère a kiskutyàjàval.Az anyukàja azt mondja neki hogy amikor fèl akkor tegye le a kezèt az àgya alà ès majd a kutya meg fogja nyalni ìgy elmùlik a fèlelme.A kilàny lefekszik aludni.Amikor megijed leteszi a kezèt az àgy alà,a kutya megnyalja ìgy a kilàny màr nem fèl ennyire.Màsodszor is ez tortènik.Harmadszor màr a kislàny arra lesz figyelmes hogy a kutya màshogy nyalja meg a kezèt de visszaalszik... Aztàn pontban 12:00-KOR a kislàny kimegy a mosdòba,ott talàlja a kiskutyàt holtan felakasztva a fogasra... ès vèrrel oda van ìrva hogy : NEM CSAK A KUTYA TUD NYALNI !!!!
 
 
 
                                             A festmény
 
Volt egy festo aki portrèkat kèszìtett.Ennek az embernek volt egy kèpessège: akit lefestett az rà egy napra meghalt.Aki kèpet csinàltatott magàròl az halàlos beteg volt mert csak ezeket az embereket festette le. Egyik nap bement hozzà egy fiatal làny ès egy festmènyt kèrt magàròl. Az ember azt hitte hogy a làny beteg ezèrt elkèszìtette a portrèt.Tudta hogy a làny meg fog halni,de egy hèt mulva tudomàsra jutott hogy a lànynak csak szerelmi bànata volt.(a festo olte meg azzal hogy lefestette).Ezzel az ember nem tudott ezzel a nagy buntudattal èlni ezèrt elkèszìtette az utolsò festmènyt.Egy onarckèp volt... Màsnap holtan talàltak rà...
 
 
 
 
Kísérteties ugatások

Norma Kregsal skót juhászkutyájának, Corkynak az ugatására ébredt New Yorkban. Csakhogy Corky már nem élt. Mrs. Kregsal felkelt az ágyból, hogy szétnézzen, és akkor észrevette, hogy tűz ütött ki a házban.
Wichitában (Kansas) Mrs. Lowanda Cady is halott kutyájának ugatására ébredt. Ő egy tolvajt ért tetten a konyhában.
Walter Manuel rémülten riadt fel Los Angeles külvárosában ...fekvő otthonában, amikor kedves kutyájáról, Ladyről álmodott. A kutya három héttel korábban halt meg, de Manuel hallotta álmában, hogy Lady nagyon dühösen ugat. Odaszaladt a hálószoba ablakához megnézni, és azt látta, hogy pizsamába öltözött kétéves kisfia beleesett a kerti medencébe. Lélekszakadva kirohant, s még sikerült kimentenie a kisfiút a vízből.
 
 
 
Gyermekek a síron túlról!

Amikor a lárma túlságosan hangossá válik Emma Rugless otthonában, az asszony felkiált: ,,Gyerekek! Kérlek, játsszatok csendesebben!" Ez mindig használ, a két ricsajozó kislány engedelmeskedik neki.
Mrs. Rugless jól megérti magát a két gyerekkel. Ez azért szokatlan,mert a két fiatal lány már hosszú évek óta halott.
A gyerekek nagyon szeretnek a lépcsőkön szaladgálni a nyu...gat-angliai Devon melletti farm háromszáz éves házában. Néha nyikorgó hangot hallani, mintha valaki egy régi készítésű hintalovon ülne. Mrs. Rugless így vélekedik: ,,Semmi ijesztő vagy hátborzongatót nem találok bennük. Imádom a gyerekeket, nekem is van négy. Szeretettel fogadom őket."
,,A zaj általában nem zavar. Ám egyik délután kiszaladtak a hálószobából, és elkezdtek ugrálni a lépcsőfordulónál. Kimentem az előszobába, és felkiabáltam nekik, hogy fejezzék be a hangoskodást, és ők abba is hagyták. Az ő idejükben a gyerekeket még engedelmességre tanították."
Mrs. Rugless és férje, Bill-aki nyugdíjas mérnök-, akkor találkoztak a kis szellemekkel, amikor Farway faluba költöztek. A hálószobából kiszűrődő hangokat azonnal meghallották. Macskájuk és kutyájuk még a szoba közelébe sem volt hajlandó menni.
Később egy, okkult történések iránt érdeklődő barátjuk látogatta meg őket a szünidő alkalmával. Mrs. Rugless elmondta: ,,Szándékosan nem említettem neki a gyerekek hangját, csak azt kérdeztem tőle, hogy érez-e valami különöset a ház atmoszférájában. Azt válaszolta, hogy két, négy- vagy ötéves lányka szelleme van jelen a házban, és neveik E, ill. A betűvel kezdődnek."
A látogató még hozzátette, hogy a lányok inkább barátok, mint testvérek. Egyikőjük jobb minőségű ruhát visel, mint a másik.
Mrs. Rugless felkereste a helybéli lelkészt, Frederick Gilbert tiszteletes urat, aki átnézte a lelkészi hivatal aktáit, és azt találta, hogy két, ugyan ahhoz a családhoz tartozó négyéves kislány is meghalt abban a házban. Elizabethet 1844-ben temették el, Annát 1902-ben.
Mr. Gilbert a következőket mondta el: ,,Nagyon valószínű, hogy ezek a gyerekek olyan boldogok voltak ebben a házban, hogy nem szívesen hagyják el. A haláluk között lévő 58 év eltérés miatt talán furcsa, hogy játszótársak lettek. De a mi korlátozott időfelfogásunk számukra semmit sem jelent."
Mrs. Ruglessígy mesélt érzéseiről: ,,Eleinte nagyon zavart a dolog, de most már úgy gondolom, szerencsések vagyunk, hogy ezek a kedves, kicsi lények a házunkban tartózkodnak."
 
 
 
 
 
Egy boldog házaspár. Vagy mégsem?

2002-ben egy boldog házaspárral New York-ban egy fura dolog történt:egy éjszaka valami különös hangott hallottak,és a férj lement megnézni hogy mi az.Teljesen leért a férj mikor hallotta hogy Emily(a feleség) sikolt. Jason(a férj) visszamegy az emeletre és a felesége Emily sehol sincs,de továbbra is hallja hogy sikolt.Mivel nem tudja hogy hol van követi a sikoltá...s hangját hogy megtalálja.Amikor beér a fürdőszobába a kádnál a függöny be van húzva,de a sikoltás onnan jön. Jason lehúzza a függönyt a felesége viszont nincs a kádban,csak egy kis vér.Amikor visszaindul a szobába meglátja a feleségét aki olyan mintha valami megharapta volna. Jason felhívta a mentőket,és a rendőrséget akik hamarosan a helyszínre érkeztek.A nyomozók kikérdeztek egy szemtanút:John Harrison-t,aki ezt mondta kihallgatás közben:" olyan hangot hallottam mintha valami széttört volna 3-szor,majd egy ajtóbecsapást,és hangos üvöltést a fürdőszobából".És itt jön a különös dolog.John beszámolója szerint ö hallott a fürdőszobában egy üvöltést,ám amikor Jason-ot is kikérdezték döbbenetes dologra jutottak: Jason semmilyen üvöltést nem hallott,de John igen.És amikor Jason lement 1 tányér esett le,de John 3-mat hallott. Ekkor kezdték gyanúsítani Jason-t.Johnt újra kikérdezték,aki azt mondta hogy még valamit nem mondott el:valamit látott,de nem tudja hogy állat volt-e,vagy ember.Amikor ezt a rendőrök meghallották mindjárt gyilkosságra gyanakodtak.Ám ha állat tette vajon hogy ment oda? Hogy tudta megharapni Emilyt? Talán egy veszett róka,vagy egy farkas harapta volna meg?De ha Emily hátán lévő harapásból DNS mintát vesznek akkor vajon kiderül hogy mi vagy ki volt az. És ha állat tette,akkor ,hogy került egy olyan lakott területre?A mintát elküldték a laborba.Nem tartalmaz állati DNS-t,DE emberit igen.Persze a nyomozók nem hittek ezekben a lényekben mint például a szellemekben,kisértetekben. De akkor vajon egy ember miért harapta volna meg Emilyt?Talán egy őrült? Ekkor már a nyomozók azt hitték hogy gyilkosságról van szó.Végül nemtudták az ügyet megoldani,ezért még máig sem tudják hogy ki,vagy mi tette ezt Emilyvel. Másnap Johnt holtan találták a házában nyitott szájjal.Ekkora már tudták:John ártatlan.De akkor ki tette ezt?A nyomozók még nem tudják. Emily harapása olyan súlyos volt hogy belehalt. Jason azóta sem heverte ki a történteket.Azóta Jason elkezdett hinni a szellemekben,de nem biztos benne hogy szellem tette.Vajon egy szellem hogyan tudna beleharapni valakibe?
 
 
 
 
Halloween
 
 
"Halloween este volt soha nem hittem benne hogy valamikor is történhet valami velem mivel nem hittem a szellemekben. Az unokatesóm félt tőlük nagyon mondtam neki hogy nincs értelme félni. aznap este volt halloween bulit tartottunk, Tök jó volt vártuk hogy éjfél legyen. Az egyik barátnőmmel msn-eztünk aki alig várta hogy elmondhassa nekem amit hallott. Hogy állítólag a házunkba Swen Williams szelle...me kísért persze én egyből kiröhögtem mert eddig semmilyen paranormális eset nem történt velem.De aztán átjött hozzánk és mutatott egy könyvet miszerint a szellem nem kísért csak halálának 15. évfordulóján. Ami aznap este volt. Én még mindig nem hittem el nevetséges.Aztán éjfélkor elkezdett hideg lenni pedig egyik ablak se volt nyitva recsegéseket lehetett hallani. Kezdtem beparázni...kicsit....eléggé...nagyon...Nagyon féltünk ... aztán elmúlt 3 óra körül kimentem mosdóba és tiszta komás fejjel mert félig még aludtam ...sikításokat hallottam....nagyon megijedtem felnéztem és egy lebegő szellem állt előttem......" Ezt a rémtörténetet egy kislány naplójában olvastuk azért írt le mindent mert be akarta bizonyítani hogy szellemek nincsenek...de hát mégis...

 

A Horror film
 

Egy fiatal lány megnézett egy horrorfilmet,a lány lelkivilágát felkavarta a film,ezért egyfolytában halucinált ilyen-olyan dolgokról.Egyik éjjel érezte,hogy melléfekszik valaki és nem látott senkit.

Befordult a fal felé és hangokat hallott.Félsz,kislány?(kérdezte tőle egy rekedt,suttogó hang)A kislány bebújt a takaró alá és potyogtatta a könnyeit a félelemtől.Egy hideg tenyeret érzett a csuklóján....Majd jövök holnap is -mondta a hang.És már reggel volt.Felkelt az ágyból és gyorsan felöltözött.Öltözködés közben látott egy tenyérnyomot a csuklóján.Csupán azt hitte képzelődik.Elment a suliba,és egész nap nem tudott figyelni az órákon,mert folyton hangokat hallott.Eljött az éjszaka,alig tudott aludni.Amint elaludt (nem aludt mélyen),érezte, hogy áll valaki az ágyánál,és figyeli őt.Kinyitotta a szemét és egy lány állt ott,akinek sötét volt a bőre,szakadt ruhában volt,vizes volt,és hosszú barna színű a haja.Vörösen izzószemei voltak.Én vagyok az aki tegnap nálad járt.És elviszlek magammal.-suttogta a sötét alak.A lány csak nézett ijedten,mert nem tudott semmit tenni.Az alak odalépett a lányhoz,és egy csókot nyomott az arcára és a lány MEGHALT.Reggel a szülei felmentek a szobájába ébreszteni a kislányt,és a szülőket sokkolta a látvány.Hívtak azonnal egy mentőt,aki bevitte a lányt a kórházba.Kiderült,hogy a lánynak leállt a szíve,és nem tudták mivel magyarázni a furcsa bőrproblémát a lány csuklóján, ami egy tenyérhez hasonlított.
 
 
 
...
 
Nem szokatlan dolog, ha az alagsori szobámba lépések zajai szűrődnek le, így szinte nem is vettem tudomást róla, amikor a padló nyikorgására ébredtem fel éjfél után pár perccel. Arra gondoltam, hogy a bátyám most érkezett meg az éjszakai mulatozásból és valószínű nem találja a szobáját és egy kicsit el is mosolyodtam, ahogy magam elé képzeltem a látványt. Megpróbáltam visszaaludni de a lé...pések hangja erősödött, sebessége pedig gyorsult, én pedig egyre mérgesebb lettem, hogy mi a fenét csinál a bátyám ilyen későn?! Olyan érzés volt, mintha valaki direkt ugrálna felettem, hogy engem bosszantson.

Ott feküdtem és hallgattam ahogy a lépések olyan sebességre és erőre kapcsolnak, ahogy arra ember képtelen lenne. Mintha egy őrült ritmust követett volna minden lépés. “MI A SZAR EZ?!” – ordítottam fel dühömben. Nyomasztó csend borult egy pillanatra a házra, majd halk, óvatos lépéseket hallottam az alagsori ajtóm felé közeledni. Kinyílt az ajtó, majd ismét csend lett. Három percig ültem az ágyamon szótlanul, csak a saját lélegzetemet hallgatva, majd úgy éreztem végre vége. Ekkor hallottam meg, ahogy valami elindult a lépcsőn lefelé. Felugrottam az ágyból és a szekrényemhez siettem, de ahogy hátrapillantottam megláttam “őt”. Egy groteszk, négylábú lény táncolt felém egy felfoghatatlan, megbénító ütemben. Bevetődtem a szekrénybe, majd abbamaradt a tánc.

Ebben a pillanatban hallottam meg ugyanazt az ütemet a szekrényajtón. Szakadatlanul, órákon keresztül hallgattam, ahogy a fa burkolaton üti az ütemet, és néha óvatlanul az én ujjam is elkezdte játszani azt a “dalával” párhuzamosan, majd hirtelen abbamaradt. Percek teltek el csendben, amikor végre ki mertem dugni az orrom, hogy körülnézzek, tényleg eltűnt-e a lény. Az ágyam szélére ültem, és próbáltam megnyugodni. Ebben a pillanatban a lábam mozogni kezdett. “Talán mégsem olyan rossz ez a dal, szinte táncolni tudnék rá.” Az érzés az egész testemet átjárta. Négykézláb ereszkedtem, és táncolni kezdtem.
 
Vadászat
 
Egy hosszú vadászat ért véget, a férfi úgy érezte egy tapodtat sem bír már mozdulni. Egy hatalmas erdő közepén volt és az este is közel volt már. Észak felé indult, de két órányi séta után sem tűnt úgy, hogy egy hamar kijutna az erdőből. Az éjszaka sötétjében már az orráig sem látott, amikor a távolban pislákoló fényeket pillantott meg. Közelebb érve egy elhagyatott, romos faházat pillantott meg, ...amelynek az ablakában egy mécses égett. Többszöri kopogásra sem kapott választ így benyitott az ajtón, majd úgy döntött, hogy ma már nem megy sehová, az éjszakát a kabinban tölti. Már percek óta lehetett ott, de figyelmét csak most keltette fel az a temérdek portré, amik a falon lógtak. Portrék felismerhetetlenségig eltorzult és elkorcsosult arcokról, hihetetlen részletességgel megfestve. Az arcok dühös tekintetei mind rá szegeződtek, amelytől kezdte rosszul érezni magát, így hátat fordított a képeknek, majd egy pillanat alatt hihetetlen fáradtság telepedett rá, amely hamar álomba szenderítette.

A nap vakító fényei ébresztették fel álmából, majd felült az ismeretlen ágyban, hogy körbenézzen. Ekkor eszmélt rá, hogy nincsenek portrék a szobában, csak ablakok.
 
 
 ANYU!!!
 
“Apu, rosszat álmodtam.“

Próbálod kinyitni a szemed és körülnézel. A digitális óra vörös számjegyei szerint hajnali 3 óra van.

“Szeretnél befeküdni közénk és elmondani mi volt az?“

“Nem, Apu.“

Válaszol, és a helyzet furcsasága kizökkent az álmosságból. A lányod alakját is alig tudod kivenni a sötétben.

... “Miért nem, drágám?“

“Mert álmomban, amikor meséltem az álmomról, az a dolog, ami anya bőrét viseli, felébredt.“

Egy pillanat alatt megbénulsz; nem tudod levenni a lányodról a szemed. A takaró a hátad mögött pedig emelkedni kezd…
 
 
Ron
 
Óvatosan lépkedett Ron annak az elmegyógyintézetnek a padlóján, amely már évtizedek óta üresen állt. Nem sokan mertek a bezárás óta belépni a kapuján, hiszen az idősebb helyiek elbeszélése szerint “valami nagyon nincs rendben ott”. A legenda szerint egy elátkozott lépcsősor vezet az alagsorba, azonban oda lejutni lehetetlen, mert a lépcsők nem vezetnek sehová és a lépcsőfolyosó mélyéről egy elcsig...ázott hang szünet nélkül segítségért kiált. Ron a már-már kísérteties helyek megszállottja volt, ami más számára félelmetes volt, azt őt nyugalommal töltötte el; így határozta el, hogy ma este felfedezi a helyet. Az óvatos lépésekben is azt a magabiztosságot lehetett érezni, ami azt sugározta: nincs mitől félni.

Már percek óta az épületben bolyongott, egyetlen támasza a kissé öregecske zseblámpája volt, amikor az intézet ablak nélküli folyosójára érkezett, ahonnan csak egy lépcsősor vezetett lefelé. “Hát itt vagyunk” – gondolta magában és gondolkodás nélkül a faborítású lépcső első fokára lépett: “egy” – mondta kissé szórakozottan, majd minden egyes lépését megszámolta ezután. Átadta testét annak a nyugalomnak, amit a szúette fa recsegése nyújtott számára és ami talán senki másnak nem adott volna nyugalmat az egész világon. Talán a százötvenedik lépcsőnél járhatott – néha elbóbiskolt egy pillanatra a számolástól – amikor egy gyenge, de jól kivehető férfi hang szólalt meg abból a sötétségből, ahol számítása szerint lassan már a lépcsősor végének kellett következnie: “Segítség, segítsen valaki!”. Pánikszerűen próbált maga elé világítani, de csak sötétséget látott maga előtt. Gondolkodás nélkül fordult vissza, és a béke, amely percekkel ezelőtt egész testét átjárta, pillanatok alatt odalett.

Talán a sokkhatás miatt, és talán ő maga sem volt tudatában de Ron hangosan ordítva számolta visszafelé is a lépcsőket, ahogy óriási ütemben próbálta maga mögött hagyni a hangot. A háromszázadik lépcsőfok megtétele után óriási pánik tört ki rajta és a reménytelenség átvette a teste fölött a hatalmat. Óráknak tűnő percekig rohant felfelé a lépcsőn, és a halál közeli gondolatokat elhessegetve újra és újra meggyőzte magát, hogy már csak pár lépés és végre kijuthat ebből a kibaszott pokolból. Elcsigázott teste nem bírta a megterhelést, és fél óra után könnyek közt rogyott össze. Levegőért kapkodva, erőtlenül kiáltott a semmibe: “Segítség! Segítsen valaki.”
 
 
 
...
 
John hetek óta nyugtalanul aludt. Egyedülálló apaként sokszor megbánta már, hogy engedte a fiának nézni azt a sok szemetet, amit a tévé sugároz. Már-már rituálészerűen be kellett néznie a fia szekrényébe, az ágy alá és a függöny mögé lefekvés előtt, hogy megnyugtassa, semmi sem akarja megenni vagy megölni őt éjszaka. Persze néhány éjjel így is a fiú ordítozására kelt, de remélte, hogy lassan kinöv...i ezt a korszakát is.

Ma éjjel is már-már torznak mondható hangos ordibálásra ébredt John, és még azelőtt elindult a fia szobája felé, hogy az agya visszatért volna a rendes kerékvágásba. Kicsit kóvályogva, de biztosan sétált a gyerekszoba felé, a lámpát messzire elkerülve, hiszen nem akarta ilyen gyorsan kiverni az álmot a szeméből.

“Mi a baj Dan?” – szólt megnyugtató hangon, miközben a sötétséghez lassan hozzászokott szemeit az ágyon ülő fia árnyvonalaira próbálta szegezni.

“Az ágy. Alatt.” – kapta a választ remegő, talán a félelemtől egy kicsit eltorzult hangon.

Halk sóhaj hagyta el John száját, amíg az ágyhoz lépett, és féltérdre ereszkedett, majd szinte rutinszerűen belesett az ágy alá. Az ablakon bekúszó hold fénye egyenest a fia holttestét világította meg, amely leharapott végtagokkal, megcsonkítva feküdt a vértócsa közepén. A sokktól bénult teste remegni kezdett, ahogy az ágyon ülő lény vérfagyasztó nevetése töltötte be a sötét szobát.
 
 
 
 


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 1
Heti: 4
Havi: 4
Össz.: 3 793

Látogatottság növelés
Oldal: Horror sztorik
Aki keres Talál !! :D - © 2008 - 2024 - huss.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »